| Fogalom |
Magyarázat |
| Alulbiztosítás | Olyan - a biztosítottra nézve kedvezőtlen - vagyonbiztosítások körében előforduló jelenség, amikor a biztosítási esemény bekövetkeztekor megállapítják, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgyak kárkori tényleges értéke. Oka: a valósnál kisebb értékre kötötték a biztosítást. A biztosító ezekben az esetekben a tényleges kár akkora hányadát fizeti ki, amilyen az arány a biztosított (bevallott) és a valóságos érték között. |
|---|
| Avult érték (káridőponti érték) | A vagyontárgyak tényleges értéke a kár időpontjában. |
|---|
| Balesetbiztosítás | A balesetbiztosítások kategóriájába azok a biztosítások tartoznak, melyek a biztosított baleseti eredetű sérülése vagy halála esetén nyújtanak szolgáltatást a biztosított, illetve - halál esetén - a kedvezményezett részére. A szolgáltatás mértékét általában a biztosított megrokkanásának mértéke határozza meg. |
|---|
| Befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosítás | Az életbiztosítások egyik legmodernebb formája, a haláleseti biztosítás által nyújtott szolgáltatást ötvözi a befektetési alap által kínálta lehetőségekkel. A konstrukció lényege, hogy a szerződő által befizetett díjakat - egyszeri díj fizetése esetén díjat - a biztosító által felkínált és a szerződő által kiválasztott eszközalapokban helyezik el, így a lejáratkori kifizetés mértékét ezen eszközalapok hozama határozza meg. A szerződő a tartam során igény szerint átirányíthatja megtakarítását a felkínált eszközalapok között. Mivel a befektetési döntéseket a szerződő hozza meg, így az ezzel járó pénzügyi kockázatot is neki kell vállalnia. A befektetéshez kötött életbiztosítások legtöbbjében éppen ezért nincs hagyományos értelemben vett garantált hozam, általában csak a haláleseti kifizetésre határoznak meg minimális szolgáltatási összeget. |
|---|
| Befektetési egységek árfolyama | A befektetéshez kötött életbiztosítások esetében a terméket forgalmazó életbiztosító társaság minden eszközalap befektetési egységeinek árfolyamát rendszeresen (általában napi rendszerességgel) meghirdeti. Az egységek árfolyama az eszközalapok portfóliójában szereplő értékpapírok árfolyamváltozásának függvénye. Egyes konstrukciók esetében megkülönböztetnek eladási és vételi árfolyamot. Az előbbit használják a befizetett díjak befektetési egységre való átváltásánál, utóbbit pedig akkor, amikor a biztosító az ügyfél számára kifizetést eszközöl, és az egységeket pénzre váltja. |
|---|
| Biztosítás | A biztosítási szerződés egy olyan szerződés, amelyben a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek a megfizetésére, a biztosított, illetve a másik szerződő fél pedig díj fizetésére vállal kötelezettséget. (jogi megközelítés) A biztosítás kollektív gondoskodás a jövőben előfordulható váratlan káresemények pénzügyi kompenzálására. (közgazdasági megközelítés) |
|---|
| Biztosítási ajánlat | A biztosítás egyik sajátossága, hogy a biztosítási ajánlatot nem a biztosító teszi, hanem az ügyfél. Ez akkor is így van, ha a biztosító keresi meg valamilyen formában az ügyfelet. Az ajánlat elfogadásáról, vagyis hogy vállalható-e az ügyfél kockázata, a biztosító dönt a rendelkezésére álló 15 napon belül. Ha a biztosító az említett határidőn belül nem válaszol az ajánlatra, akkor a biztosítás az ajánlat eredeti tartalmával - a szerződéskötés időpontjára visszamenőlegesen - lép hatályba. A kötvény kiállításával a szerződés mindig létrejön. |
|---|
| Biztosítási bróker | Biztosításközvetítő, aki a szerződő segítségére van a megfelelő biztosítási típus kiválasztásánál, segíti a szerződés létrejöttét és fennmaradását. A biztosítási bróker független. A biztosítási ügynökkel szemben nem állhat egy adott biztosítótársaság alkalmazásában, nem köthet olyan szerződést, amely szerint az ajánlatokat egy adott céghez közvetíti. A biztosítási bróker a szerződő megbízásából tevékenykedik, jutalékot viszont a biztosítótól kap. |
|---|
| Biztosítási díj | A biztosítási védelem ára. A biztosítás díját a szerződő (aki legtöbbször azonos a biztosítottal) fizeti. |
|---|
| Biztosítási esemény | A biztosítási szerződésben rögzített olyan esemény, melynek bekövetkezése esetén a biztosító a szerződő részére szolgáltatást nyújt. Biztosítási esemény lehet valamely kárt okozó esemény bekövetkezése (vagyonbiztosítások és kockázati részt tartalmazó életbiztosítások esetében) vagy adott időpont elérése (elérési résszel rendelkező életbiztosítások, járadékbiztosítások esetében). |
|---|
| Biztosítási évforduló | Rendszerint a biztosítási ajánlat aláírásának megfelelő nap. |
|---|
| Biztosítási feltételek | A biztosítási szerződés tartalmi része. Fel kell, hogy ölelje mind az általános, mind a különös szabályokat, kikötéseket. |
|---|
| Biztosítási időszak | A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettől eltérő (általában rövidebb) is. Életbiztosítások esetében a biztosítási időszak és a biztosítási tartam egymással egybeesik. Vagyonbiztosítások esetében a biztosítási időszaknak a szerződés felmondásánál is nagy jelentősége van, a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére lehet felmondani. |
|---|
| Biztosítási kezdet | A biztosításban háromféle kezdet létezik: 1. Jogi kezdet: a szerződés létrejöttének napja, 2. Kockázatviselés kezdete: ennek időpontját a biztosítási kötvény tartalmazza (elválhat a jogi kezdettől), 3. Díjfizetés kezdete: ugyancsak a biztosítási kötvény tartalmazza, amely eltérhet mindkét előző időponttól. |
|---|
| Biztosítási kötvény | A biztosítási szerződés létrejöttét igazoló okmány. A szerződés akkor is létrejön, ha biztosítási kötvény nem kerül kiadásra. A biztosítási kötvény nem értékpapír, ezért nincs is jelen a pénzpiacon. Ennek ellenére feltétlenül meg kell őrizni, mert kár esetén nyilvánvaló igazolása - a díjfizetéssel együtt - a biztosítási jogviszony érvényes fennállásának. |
|---|
| Biztosítási összeg | Nem keverendő a biztosítás díjjal. A biztosítási összeg az a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor rendszerint a teljesítési kötelezettség felső határa, vagy épp azonos vele. A biztosítási összeget a biztosított illetve, ha van, a kedvezményezett (hiányában az örökös vagy örökösök) kapja. |
|---|
| Biztosítási tartam | Az az időszak, amely a tényleges kockázatviselés kezdetétől a biztosítási szerződés megszűnéséig tart. Erre az időszakra kalkulálják a biztosítási díjat. |
|---|
| Biztosítási termék | Meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer. |
|---|
| Biztosító | Az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult. |
|---|
| Biztosított | A biztosítási szerződés egyik alanya, az ő életét, testi épségét (illetve vagyonát) védi a biztosítás. |
|---|
| Bonus | Kármentességi engedmény. |
|---|
| Bonus osztály | A hazánkban érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szabályozás értelmében a rendszer díjkedvezménnyel (bonus) honorálja a kármentes éveket, illetőleg pótdíjat (malus) állapít meg, vagy a megszerzett kedvezményt csökkenti, ha az üzembentartó kárt okozott. 2001- től a rendszer teljes körű és minden járműre érvényes, a besoroláshoz kapcsolódó kedvezmények, illetve pótdíjak azonban biztosítónként eltérőek lehetnek. |
|---|
