| Fogalom |
Magyarázat |
| Indexálás (értékkövetés) | A kezdeti biztosítási összegnek biztosítási évfordulóként a szerződési feltételekben meghatározott indexszel (százalékos mértékkel) növelt értéke. Célja, hogy ellensúlyozza a pénz vásárlóerejének csökkenését (az inflációt). A biztosítási összeg növekedésével együtt a biztosítás díja is arányosan emelkedik. Utólagos hozzájárulás nem szükséges hozzá. |
| Ingatlan biztosítás | Vagyonbiztosítás, mely a biztosított által birtokolt ingatlanban (gyakran a benne található ingóságokban is) bekövetkezett, a szerződésben meghatározott károkra vállal fedezetet, általában meghatározott összeghatárig. |
| Járadékbiztosítás | Életbiztosítás, mely a járadékfizetési periódus kezdetétől a járadékfizetési periódus végéig, illetve - életjáradék esetén - a biztosított személy haláláig meghatározott rendszerességgel (leggyakrabban havonta) adott összegű szolgáltatást nyújt. |
| Kár | Biztosítási szerződések esetén kár alatt - szerződéstől függően - a biztosított vagyonában, egészségében, testi épségében bekövetkezett negatív változásokat nevezzük. A biztosító a szerződésben meghatározza, hogy melyek azok a károk, amelyekért felelősséget vállal (szolgáltat) és melyek azok, amelyek esetén mentesül (például szándékosan okozott károk). |
| Kármegosztás | A különböző felelősségi biztosításokban nem ritkán előfordul, hogy a kár előidézésében részes volt mindkét fél (károkozó és károsult). Ilyenkor a biztosító, amely helytáll a károkozó biztosított helyett, kármegosztás alkalmazásával fizet kártérítést. A csökkentés összegének megfelelő kárt a károsult viseli. |
| Kedvezményezett | A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult személy, aki lehet a szerződésben megnevezett személy, vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, ezek hiányában a biztosított örököse. Elérési biztosítás esetében lehet maga a biztosított személy a kedvezményezett. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt, írásban bármikor módosítható (életbiztosítás esetében, ha nem a biztosított a szerződő fél, ehhez a biztosított hozzájárulása is szükséges, a biztosító hozzájárulására azonban nincs szükség). |
| Kezdeti biztosítási díj | A szerződő által az ajánlattételkor vállalt biztosítási díj, amely a szerződés során évente az indexálással (értékkövetésével ) növekszik. |
| Kezdeti biztosítási összeg | A kezdeti biztosítási díjhoz tartozó biztosítási összeg, amely évről évre az értékkövetés (indexálás) elfogadásával együtt növekszik. |
| Kiegészítő biztosítás | Biztosítások, melyek önállóan nem, csak más alap vagy főbiztosításokkal együtt köthetők. Ilyenek például az életbiztosítások mellé köthető különböző kiegészítő baleset vagy egészségbiztosítási termékek, de kiegészítő biztosítások köthetők vagyonbiztosítási termékek mellé is. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) általában igazodnak a főbiztosításhoz, s annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek. |
| Kiemelt kockázatú (kritikus betegségi vagy rettegett ) betegségekre szóló biztosítás | Egészségbiztosítási típus, mely a szerződésben meghatározott súlyos betegségek tartamon belüli diagnosztizálása esetén fizeti ki a biztosítási összeget. A szerződésben meghatározott betegségek a magas ápolási költséggel járó, a munkaképességet tartósan és jelentősen befolyásoló betegségek közé tartoznak (koszorúér betegségek, daganatos megbetegedések, szervátültetés, krónikus veseelégtelenség, agyvérzés, stb.). |
| Kizárás | A biztosítási szerződésben meghatározott bizonyos eseményeket, illetve körülményeket a biztosító a kockázatok köréből kizár. Ezen események bekövetkeztekor, illetve a meghatározott körülmények fennállásakor a biztosító a szolgáltatás alól mentesül. |
| Kockázat | A biztosítási kárt okozó véletlen (a szerződő akaratától független) események valószínűsége. A biztosító a kockázat mértékét különböző módszerekkel (statisztikai becslés, kockázatelbírálás) felméri, és ez alapján határozza meg, hogy az adott kockázatot vállalja-e, és ha igen, akkor milyen díj fejében. |
| Kockázat-elbírálás | A biztosító által végzett elemzési és döntési folyamat, melynek során eldönti, hogy a vizsgált kockázat a biztosító részére vállalható-e vagy sem, és ha igen, akkor milyen díjjal és feltételekkel. |
| Kockázati biztosítás | Haláleseti biztosítás, mely akkor nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a biztosítási tartam alatt elhalálozik. A biztosítás megszűnhet a biztosítási összeg kifizetésével a biztosított személy tartam alatti halálakor, illetve a tartam végén, kifizetés nélkül, ha a biztosított életben van. |
| Közlési kötelezettség | A szerződő és a biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismer vagy ismernie kellett. Az ilyen körülményt sem elhallgatni, sem valótlant közölni nem szabad. Elmaradása esetén ez a szerződés érvénytelenségét, a szolgáltatás megtagadását vonhatja maga után. |
| Közvetett (következményi) kár | Ez a másodlagos kár a vagyonbiztosítási eseménynek csak következménye, gyakran óhatatlan kísérőjelensége (például tűzkárnál az oltás folyamán keletkezett károk). A biztosítási szerződési feltételek meghatározzák, hogy a biztosítási fedezet kiterjed-e és ha igen, milyen közvetett (járulékos) károkra. |