| Fogalom |
Magyarázat |
| Lejárat | A biztosítási szerződés megszűnésének időpontja. |
|---|
| Lépcsőzetes kifizetésű életbiztosítás | Olyan életbiztosítás, melynél a tőkegyűjtési rész tekinthető dominánsnak. A biztosítási összeget a tartam meghatározott éveiben, a szerződésben rögzített részletekben fizetik ki. Az utolsó részlet kifizetésével a szerződés általában megszűnik. |
|---|
| Maradékjogok | A biztosítási tartalékot felhalmozó biztosítások esetében a szerződő, mint a biztosítási tartalék egyik tulajdonosa számára a szolgáltatásra való jogosultságon túl egyéb jogosultságok is élnek. Ezeket a maradékjogokat a szerződésben rögzítik, leggyakrabban előforduló típusai a visszavásárlás lehetősége, a tartalék terhére felvehető kölcsön, illetve a díjmentesít leszállítás. A maradékjogok a legtöbb biztosítás esetében csak egy bizonyos díjfizetési idő, általában két év után lépnek életbe. |
|---|
| Mentesülés | A biztosító bizonyos, a szerződésben előre meghatározott feltételek teljesülése esetén a biztosítási esemény bekövetkezése ellenére mentesül a szolgáltatás alól. A szolgáltatás alóli mentesülés egyik esete vagyonbiztosításoknál, ha a kárt a szerződő, illetve a vele egy háztartásban élők szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozták. Életbiztosításoknál mások a mentesülés esetei (például a biztosított 2 éven belüli öngyilkossága). |
|---|
| Műtéti térítés | Egészségbiztosítási típus, mely a biztosítotton végrehajtott, a szerződés tartama alatt bekövetkezett okból (betegség, baleset) kifolyólag végrehajtott műtét, illetve sebészi beavatkozás esetén fizet. |
|---|
| Nem-élet biztosítás | A biztosítási termékeket szakmai szempontból két ágra lehet bontani, az élet- és nem-élet biztosításokra. Utóbbiak körébe tartoznak az élet ágba nem tartozó biztosítások: a különböző vagyonbiztosítások, felelősségbiztosítások, egészség- és balesetbiztosítások. |
|---|
| Nyereségrészesedés | A klasszikus, díjtartalékkal rendelkező életbiztosítások esetén a biztosító a befizetett díjhoz tartozó biztosítási összeg meghatározásánál egy garantált, másként technikai kamatlábat használ számításaiban. Ez a kamatláb a biztosító által a gyakorlatban elérhető hozamnál általában lényegesen alacsonyabb, hiszen hosszú távra előre kell meghatározni és vállalni a biztosítónak. A tényleges hozam és a technikai kamatláb közötti különbség túlnyomó részét (minimum 80 %-át) a biztosító a szerződő számára befekteti, és a számára elkülönített nyereségrészesedési számlán elhelyezi. |
|---|
| Önrész | A vagyonbiztosítások esetében - ahol a kár tényleges értéke felmérhető - ? a biztosító a szerződésben gyakran önrészt határoz meg, amely a kárnak azon része, melyet a szerződő önmaga vállal. Az önrész szerepe kettős: egyrészt a biztosítottat érdekeltté teheti a kár elkerülésében, másrészt elkerülhetővé válik az olyan károk (bagatellkárok) kifizetése, amelyek mértéke elenyésző. Az első hatás az úgynevezett levonásos önrésszel (ennél a kár adott hányada mindenképpen levonásra kerül), a második pedig a meghaladásos önrésszel (itt a kárt adott összeghatárig egyáltalán nem, felette pedig teljes mértékben megtérítik) érhető el. |
|---|
| Önrészesedés | Az önrészesedés azt jelenti, hogy - ha a szerződési feltétel tartalmaz ilyet - minden káreseménynél a megállapított kártérítési összegből le kell vonni a biztosított által vállalt összeget vagy a kár vállalt hányadát. |
|---|
| Rokkantsági térítés/ rokkantsági járadék | Egészségbiztosítási típus, amely akkor teljesít egyösszegű, vagy járadék szolgáltatást, ha a biztosítottat - a biztosítás tartamán belül bekövetkezett okból (betegség, baleset) - rokkanttá nyilvánítják. A térítés mértéke általában a rokkantság mértékével arányos. |
|---|
| Személybiztosítások | Az emberi élettel, egészséggel kapcsolatos biztosítási események bekövetkezése esetén, rendszerint a szerződésben előre meghatározott egyösszegű szolgáltatást nyújtanak (ún. összegbiztosítás). A biztosítások csoportosításánál használt régebbi felosztási mód (személybiztosítás és vagyonbiztosítás). Ma inkább az élet és nem-élet biztosítás felosztás használatos. Ezen csoporthoz tartozik az élet, a baleset és az egészségbiztosítás. |
|---|
| Szerződő | A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítást megköti, vállalja és teljesíti a biztosítási díj megfizetését. A szerződő sokszor megegyezik a biztosítottal, de lehet külön személy. |
|---|
| Szolgáltatások rugalmassága | Egyes életbiztosítási konstrukciók esetében lehetőség van a szerződés bizonyos feltételeinek (például díj mértéke, tartam lejárata, stb.) tartam közbeni változtatására. |
|---|
