| Fogalom |
Magyarázat |
| Adós |
Az a személy, aki a hitelintézettel kölcsönszerződést köt, és aki a kölcsönszerződés alapján a kölcsön összegét, valamint annak járulékos költségeit (kamat, kezelési költség) visszafizetni köteles. Ha az adós természetes személy, akkor alap esetben a kölcsön törlesztőrészlete a jövedelme terhére végrehajtható nem fizetés esetén. |
| Adósminősítés |
Az adósminősítés annak az eljárásnak a része, melyet a hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtását követően lefolytat. A vizsgálat arra igyekszik választ adni, hogy az adós, aki lehet természetes, illetve jogi személy, várhatóan megfelelően törleszteni fogja-e a kölcsönt. Az adósminősítés során számos tényezőt figyelembe vehet a pénzintézet: jövedelem, fennálló hiteltartozások stb. |
| Adósságrendezés |
Akkor beszélünk adósságrendezésről, ha egy vagy inkább több kölcsönt az ügyfél kivált egy másikkal, ezzel egy kölcsönbe egyesítve fizetési kötelezettségeit. Az adósságrendezésre jellemző példa a magas kamatozású személyi kölcsönök és/vagy hitelkártya tartozások kiváltása egy lényegesen alacsonyabb kamatozású, és általában lényegesen hosszabb futamidejű ingatlan fedezettel biztosított jelzáloghitelre. |
| Adóstárs |
Az a személy, aki a hitelintézettel kötött szerződés alapján a kölcsön visszafizetésére - az adóssal együtt - kötelezettséget vállal. Jogi értelemben véve az Adós és Adóstárs jogai, illetve kötelezettségei megegyeznek, azonban a pénzintézet eltérő kockázati megítélés alá veheti a két szereplőt. Az Adóstárs tehát jogi értelemben akként felel, mint az Adós maga. |
| Alapkamat |
Az Alapkamat egy adott ország Központi Bankja, avagy az úgynevezett Jegybank - Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank - által irányadó kamatként megállapított kamat. Ez az irányadó kamatszint, amely alapvetően befolyásolja a betéti és hitelkamatok aktuális szintjét, mert ez az a kamat, amit a jegybank a nála elhelyezett betétek után fizet. |
| Annuitás |
Olyan törlesztési mód, mely esetén az adós minden törlesztési periódusban (például havonta) azonos összegű törlesztő részleletet fizet, azonban periódusonként folyamatosan csökkenő kamat és növekvő tőketartalommal. |
| Árfolyam |
A deviza árfolyam valamely deviza egy egységének egy másik devizában kifejezett értéke. A pénzintézetek által a forint és egy adott deviza/valuta vonatkozásában napról-napra hivatalosan jegyzett, a napilapokban, és az interneten időről-időre közzétett vételi és eladási (átváltási) árat jelenti. Természetesen nem csak devizáknak van árfolyama, hanem például az aranynak is, és a részvényeknek is. Ilyen esetben az árfolyam az adott eszköz valamilyen devizában meghatározott értékét jelenti. |
| Árfolyam-garancia |
Amikor valaki kötelezettséget vállal arra, hogy egy adott árfolyamot a jövőben elfogad elszámolási árfolyamnak. A bankok által nyújtott árfolyam-garancia általában opcionális jellegű, tehát csak akkor lép életbe, ha egyébként az ügyfelet árfolyam veszteség érné. |
| Árfolyamindex |
Egy mutatószám a piac, vagy egy eszköz állapotáról/értékéről. |
| Árfolyamkockázat |
A deviza forintban kifejezett értékének változásában rejlő kockázat. Az adott deviza árfolyamváltozása (erősödése vagy gyengülése) miatt a devizahitelek törlesztő részleteinek, valamint a fennálló tőketartozásnak a mértéke gyakran, és akár jelentős mértékben is változhat. A forint erősödése a törlesztő részletek csökkenését, a forint gyengülése a törlesztő részletek növekedését vonja maga után, és ez vonatkozik a fennálló tőketartozásra is. Ahány százalékot változik az árfolyam, százalékosan annyit változik a törlesztőrészlet, és a fennálló tartozás forintban kifejezett értéke is. |
| Árfolyamrés |
Árfolyamrésnek nevezik a vételi és eladás árfolyam közötti különbség mértékét, melyet a pénzintézetek szabadon állapíthatnak meg. A vételi árfolyam természetesen alacsonyabb az eladási árfolyamnál. A devizahitelek esetében a kölcsönösszeg folyósítása vételi árfolyamon, míg a kölcsön törlesztése eladási árfolyamon történik. A vételi tehát akkor van, ha a bank vásárol, az eladási pedig akkor, ha elad. |
| Átalakítás |
Az átalakítás olyan építési munkálat, melynek eredménye képpen a lakóingatlan elrendezése, a helyiségek funkciója és/vagy alapterülete megváltozik. Ha az ingatlan alapterülete bővül egy lakószobával, akkor már bővítésről van szó, ám ha úgy bővül egy lakószobával, hogy az alapterülete nem változik. pl.: nagy nappalit két szobára osztja egy falazat, akkor csak átalakítás történik. |
| Átutalás |
Az átutalás a pénzügyi tranzakció, melynek során az ügyfél megbízása alapján a számláját a megbízás összegével terhelik (csökkentik), és az összeget egy másik személy számláján írják jóvá. |
| Azonnali ügylet |
Olyan deviza- vagy értékpapírügylet, mely során a szerződés megkötése és a teljesítés azonos időpontban történik meg. |
| Bázispont |
A bázispont a pénzügy területén használatos egység, a százalékpont 1/100-ad része. A bázispont leggyakoribb célja a százalékban kifejezett adatok különbségének megadása. Általában a pénzügyi eszközök értékének, kamatának változását szokás bázispontban kifejezni. Másik felhasználási területe két pénzügyi termék értéke, kamata közötti különbség megnevezése. |
| Bérjellegű jövedelem |
Olyan jövedelem, amely megváltozott munkavállalói státuszból származik, és rendszeres jövedelemnek számít (államtól, TB-től, nyugdíj, rokkantnyugdíj, özvegyi nyugdíj). |
| Bonitás-vizsgálat |
Az ügyfelek fizetőképességének vizsgálata általában a bevételek és a kiadások figyelembevétele mellett. |
| Bővítés |
Olyan építési engedély birtokában végzett munkálat, melynek során a használatba vételi engedéllyel már rendelkező, meglévő lakóingatlan alapterületben legalább egy lakószobával bővül. Bővítés esetén az építési engedély bővítésre szól. |
| BUBOR |
A budapesti bankok által jegyzett, különböző futamidőkre vonatkozó, referencia jellegű bankközi pénzpiaci kínálati oldali kamatlábak elnevezése. Tehát az a kamatláb, amin a bankok egymásnak hitelt adnak. |
