| Fogalom |
Magyarázat |
| EBKM (Egyesített Betéti Kamatláb Mutató) |
Lekötött betét tényleges éves hozamát jelölő mutató, amelyet minden bank köteles azonos elvek szerint kiszámítani, és az ügyfelek tudomására hozni. Ebből tudjuk meg egy-egy betét tényleges hozamát, és az EBKM segítségével hasonlíthatjuk össze egymással egyszerűen a bankok kamatígéreteit. |
| Egyedülálló |
Az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy vagy elvált és nincs élettársa. |
| Egyetemleges jelzálogjog |
Egy követelés biztosítására, az ingatlan nyilvántartásban különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog. Valamennyi, a kötelembe bevont ingatlanra azonos összegű, tehát a teljes jelzálogjog kerül bejegyzésre, illetve az ingatlanok mindegyikének tulajdoni lapján utalás szerepel az egyetemlegességre. Például amennyiben egy kölcsönügyletben kiegészítő fedezet szerepel, akkor az ingatlanokra egyetemleges jelzálogjog kerül bejegyzésre, ha a kölcsönszerződés ettől eltérően nem rendelkezik. |
| Egyoldalú közokirat |
Egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közokiratról akkor beszélünk, ha a közjegyző előtt az ügyfél egyedül jelenik meg és tesz a bank javára egyoldalú kötelezettségvállalást. |
| Elidegenítési és terhelési tilalom |
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog, mely alapulhat jogszabályon, bírósági határozaton, valamint szerződésen is. Lényege az, hogy a tulajdonos nem, pontosabban csak az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulásával idegenítheti el az ingatlant, tehát tulajdonosi jogait korlátozza. E jog elsődleges célja a bejegyzett jelzálogjog biztosítása. |
| Előleg |
Az adásvételi szerződés megkötésekor a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat részletekben fizeti meg. Ez általában így van az ingatlan adásvételek esetében. Előlegnek kell tekinteni azt a vételárrészt, amelyet az adásvételi szerzőség akként jelöl meg. Az előleget a teljes vételárba be kell számítani, és amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár, ellentétben a foglalóval. |
| Előtörlesztés |
Előtörlesztésről akkor beszélünk, amikor adós a törlesztő részleten felül , a bank által meghatározott minimális összeget befizeti a kölcsön tőketartozásának csökkentése céljából. Beszélhetünk részleges előtörlesztésről és teljes előtörlesztésről. |
| Előtörlesztési díj |
A pénzintézet által az ügyfél előtörlesztése esetén felszámított díj. Lehet fix, vagy függhet az előtörlesztett összeg nagyságától, esetleg a fennálló tőketartozás nagyságától. Egyes esetekben az előtörlesztés díja kedvezőbb, ha az ügyleti év fordulónapján történik. |
| Eltartott |
A személy eltartottnak minősül, ha: - a 16. életévét még nem töltötte be, - a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem érte el, - a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább hatvanhét százalékban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. |
| Elvált |
Aki státuszát jogerős bontóperi végzéssel igazolja. |
| Emeletráépítés |
Meglévő épület – belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése céljából. Belső falsík alatt a térdfal magasságot kell érteni, tehát csak az az emeletráépítés fogadható el, ahol a térdfal átlagos magassága eléri legalább az 1,90 métert. |
| Építés |
A lakossági jelzáloghitelezés vonatkozásában az építés olyan, építési engedély birtokában végzett építési munkálat, melynek eredményeként használatba vételi engedéllyel rendelkező új lakóingatlan jön létre/valósul meg. Ha az építési engedély bővítésről szól, akkor az nem építés. |
| Építési engedély |
Az illetékességgel rendelkező építésügyi hatóság által kiadott engedély, mely a jogszabályokban meghatározott esetekben telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve a rendeltetésének megváltoztatásához szükséges. |
| Építési telek |
Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, egy köz vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. Építeni csak olyan telken lehet, amely a szükséges közművekkel el van látva, tehát minimális ivóvízzel és villamos energiával rendelkeznie kell a teleknek. Az építésügyi hatóság ennél több előírást is hozhat. |
| Építőközösség |
Az építőközösségi szerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy az épület felépítése végett együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Az építőközösség írásba foglalt szerződéssel jön létre. A felek a szerződésben kötelezettséget vállalnak a tulajdonviszonyaik rendezésére; így különösen arra, hogy a felépített épületre társasháztulajdont hoznak létre és ennek során a szerződésben meghatározott épületrészeket (lakásokat és nem lakás célt betöltő épületrészeket) az építőközösség egyes tagjainak külön tulajdonába, az egyéb épületrészeket – külön tulajdonuk arányában – a tagok közös tulajdonába adják. Az építéssel kapcsolatos költségek az építőközösség tagjait a tulajdonukba kerülő épületrészek arányában terhelik. Az építőközösség ügyeinek vitelére és ennek körében a képviseletre az jogosult, akit a szerződésben kijelöltek; megbízásának terjedelmét a szerződés határozza meg. Az építőközösség megszűnik, ha: - az építés befejeződött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat rendezték társasház tulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon vagy - megszűnését a tagok kölcsönösen elhatározták. Az építőközösség nem minősül jogi személynek, önállóan nem szerződésképes, tehát velük kölcsönszerződés nem köthető, csak az építőközösség tagjaival. |
| Értékbecslés |
Az értékbecslés valamilyen dolog (például ingatlan) értékének magállapítása céljából lefolytatott eljárás. Az értékbecslés - lakó ingatlanok esetében - kölcsönigényléshez alapvetően piaci összehasonlításon alapul. Az összehasonlítás során az értékbecslés megállapít egy forgalmi értéket, valamint egy hitelbiztosítéki/likvidációs értéket. A becsült forgalmi érték nem feltétlenül egyezik meg az ingatlan tényleges vételárával. Az értékbecslést a pénzintézet megbízásából értékbecslő készíti el, melynek során szinte minden esetben helyszíni szemlét is tart. |
| EURIBOR |
Betűszó, melynek jelentése: Euro Interbank Offered Rate. Magyarul Európai Irányadó Bankközi Kamatláb. Az EURIBOR a frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított kínálati kamatláb. A magyar pénzintézetek is használják bizonyos esetekben viszonyítási alapnak Euró hitelek esetén. |
